Üdvözlöm!

Engedje meg, hogy röviden bemutassam Önnek – 100%-ban magyar tulajdonban lévő – vállalkozásomat. 1993 óta foglalkozom mezőgazdasággal és szarvasmarha tenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel Jánosmajor telephelyünkön. Jelenleg 500 tejelő tehenet tartunk, melynek a laktációs termelése 9870 liter. A nyers tej zsírtartalma 4,3 %. Az állataink kötetlen tartási rendszerben vannak, egy 24 állásos fejőházban naponta kétszer fejjük őket. A növendék állományunkkal szezonálisan legeltetést is folytatunk. Teheneink korszerű istállóban vannak elhelyezve ahol, komfortos körülmények között tudnak termelni. Az itt keletkező trágyát szigorú kezelések után juttatjuk ki az általunk művelt földterületekre. A 2014-es évben építettünk egy új tejfeldolgozó üzemet, mely minden hatósági előírásnak és követelménynek megfelel. A reggel frissen fejt tejet zárt rendszeren keresztül juttatjuk át üzemünkbe, ahol pasztőrözés után feldolgozásra kerül.

Jánosmajor

Jánosmajor múltja szorosan összefügg Sümeg város történelmével. Szent István király Alapító levélben a püspökségnek adományozta vidékünket, a Marcal forrásvidékét, Marcalfőt( a mai Sümeget) és Colonia Curten birtokát.
Az így adományozott birtok lett a sümegi püspöki uradalom, melynek állattartó majorja a mai Jánosmajor. A XIX. században az Osztrák-Magyar Monarchia idején már bérmunkára épülő istállózott állattartást, tejelő tehenészetet alakított ki a püspökség. A tejelő tehenészet a Svájcból importált szimentáli tehénállományra épült, igavonó állata a magyar szilajmarha volt.

Jánosmajor nevét Ranolder János püspök után kapta, Ő indította el és teremtette meg a vagyoni fedezetét az intenzív majorsági gazdálkodásnak.

Az 50-es években a püspöki uradalom majorjaiban a volt dolgozóira épülve indult el a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Jánosmajorban rekonstrukció és bővítés után szakosított tehenészeti telep üzemelt.

1993-ban a felszámolási árverésen vásároltam meg a Jánosmajori telepet, melyet az uradalmi és szövetkezeti hagyományokra épülve a mai kor igényeinek megfelelően kezdtem fejleszteni.
Növénytermesztési hátteret kiépítve bővítettem az állatállományt, mely ma 500 tehén és annak szaporulata. A szárítóüzem és magtárkapacitás megépítése után 2016-ba elkészült a tejfeldolgozó is.
Kapacitása alkalmas arra, hogy a ma 1000ha-os gazdaságom végtermékeként SÜMEGTEJ márkajelzés alatt kerüljenek forgalomba tejtermékeink.

2017-től gazdaságom ad helyet a Veszprémi Egyetem gyakorlati oktatásának, mint tangazdaság.
Jánosmajor több mint 1000 éve folyamatosan működő állattenyésztő major!

Tótvár major

Tótvár major Sümegtől 5 km-re található, Kisvásárhely község közigazgatásához tatozik. A Marcal folyó és Tótvár patak által határolt erdős dombháton helyezkedik el.

A régészeti ásatásokon bronz, kelta és római kori telepeket tártak fel. A majorsági gazdálkodást a nyirlaki Tarányi család (melynek ősisége az Oszterhuber családdal közös) alakítja ki, tagjai Zala vármegye több fontos tisztségét viselték. Rokonságban álltak Deák Ferenc és Kisfaludy Sándor családjával is. A grófi uradalom központja, kastélya Nyirlakon volt pár kilométerre Tótvár majortól. Tótvár majorban tejelő tehenészet hozzá kapcsolódó gazdasági épületek, valamint burgonyára épített szeszgyár volt.

Tótvár major a Dózsa Mezőgazdasági Szövetkezet központi állattartó telepe volt, melyet további állattartó épületekkel bővített.

A szövetkezet felszámolása során árverésen vásároltam meg a major szarvasmarha istállóit magába foglaló részét, és itt alakítottam ki szarvasmarha növendék állományom elhelyezését.

Új profilként -kezdetben csak hobbiból- kialakítottam a lótartás, sportlótenyésztés feltételeit, melyet tovább kívánok fejleszteni.